Hogy jött az ötlet, hogy az Illovszky Stadion helyett Dunaszerdahelyre menjetek szurkolni?
Nem ez volt az első alkalom, amikor elutaztunk Szlovákiába, hogy szurkoljunk a DAC-nak. A második fordulóban már jártunk Dunaszerdahelyen a DAC-Trnava mérkőzésen. Ennek az volt az apropója, hogy pár éve a Debrecen Nagyszombaton játszott mérkőzést, ahol a magyarellenességükről ismert nagyszombatiak magyar zászlókat égettek illetve különböző koreográfiákat készítettek. Az egyiken pl. Magyarország térképet téptek szét. Ezért gondoltuk úgy, hogy ott a helyünk a DAC – Trnava mérkőzésen. Erre a meccsre kb. 70-en utaztunk ki ferencvárosi szurkolókkal együtt. Ez volt az a mérkőzés, ahol egy nagyszombati szurkoló nemes egyszerűséggel letépte a szektorunkra kifeszített magyar zászlót – amit szinte azonnal sikerült visszaszereznünk.
Ez a mérkőzés - és a mérkőzés alatt tapasztalt magyarellenes hangulat – arra ösztönzött minket, hogy egy átfogóbb, több szurkolói tábort magába foglaló egységet alkotva ismét kiutazzunk Dunaszerdahelyre. Természetesen előtte egyeztettünk a dunaszerdahelyi szurkolókkal, hogy nekik mi erről a véleményük. Ők maximálisan támogatták ezt az elképzelést.
Egyébként Dunaszerdahely városát úgy kell elképzelni, mint bármelyik Magyarországon található várost. Az utcákon szinte csak magyarul beszélő embereket hallani, a stadion hangosbemondója is beszél magyarul. A boltokban nem csak szlovákul, de magyarul is ki van írva minden.

Milyen volt az utatok Szlovákiába?
Öt autóval indultunk el, Győrben találkoztunk egy ferencvárosi csoporttal és velük közösen folytattuk az utunkat. A határ magyarországi felén már tüzetesen átvizsgáltak minket a határőrök és rendőrök, majd 150 méterrel odébb ugyanez megtörtént a határ szlovák oldalán is. Dunaszerdahelyen – a város határában – szintén megmotoztak minket és az autókat is átkutatták, végül még egy alkalommal – a stadion előtt – ellenőriztek minket a rendőrök. Körülbelül 1000 magyar lehetett azokban a szektorokban, ahol mi foglaltunk helyet.

Volt bármi olyan esemény, ami kiválthatta a szlovák rendőrök erőszakos fellépését?
Semmi ilyen nem történt, és nem is történhetett. A mérkőzés előtt ugyanis – hozzánk hasonlóan – mindenkit átkutattak a szlovák rendőrök. Arra esélyünk sem volt, hogy esetleg kövekkel megdobáljuk a rendőröket, hiszen délelőtt teljesen „megtisztították” a stadion környékét. Azok a hírek sem igazak, mely szerint székeket dobáltunk volna, ugyanis azokban a szektorokban, ahol mi voltunk, nem voltak székek. A rendőrök ok nélkül támadtak ránk.

Milyen messze voltatok az eseményektől, hol foglalt helyet a fehérvári különítmény?
A videofelvételeken látni lehet, ahogy a rendőrök elkezdik ütlegelni a hozzájuk legközelebb álló szurkolókat, majd folyamatosan tolják őket a kerítéshez. Nos a kerítés túloldalán mi álltunk, szóval mi voltunk a legközelebb azokhoz, akiket a rendőrök „átpréseltek” a kerítésen. Próbáltunk segíteni az embereknek, akik kénytelenek voltak szinte agyonnyomni egymást. Elképesztő látvány volt, ahogy a szurkolók próbáltak menekülni . Sajnos sok magyart olyan erővel ütlegeltek a szlovák kommandósok, hogy már nem tudtak felkelni és elmenekülni. Ami a legrosszabb volt az egészben, hogy nem volt a szektorból menekülő útvonal, ahol biztonságosan és gyorsan el lehetett volna hagyni a szektort. Két irányba próbáltak menekülni az emberek. A szektor mögött lévő műfüves edzőpálya felé, illetve a centerpálya irányába. Ekkor már természetesen megállította a játékvezető a mérkőzést.
Közben láttuk, ahogy több szurkolótársunk is vérző fejjel szédeleg. Időközben az edzőpálya felett megjelent a mentőhelikopter, nem sokkal később pedig az a hír terjedt el, hogy az egyik magyar szurkoló életét vesztette. Ekkor elkezdtük kiabálni, hogy „gyilkosok, gyilkosok”. Ez fordulópont volt az eseményekben, érdekes mód ezután sokkal „európaiabban” viselkedtek a rendfenntartók.

Eljutott hozzátok a mérkőzés ideje alatt az az információ, ami itthon legelőször napvilágot látott, miszerint egy fiatal székesfehérvári férfit vertek meg a rendőrök?
Igen, több telefonhívást is kaptunk, de sikerült mindenkit megnyugtatni, hogy nincs fehérvári áldozata a rendőri brutalitásnak.

Az „események” után visszamentetek a szektorba és néztétek tovább a mérkőzést?
Igen, miután kicsit normalizálódott a helyzet, visszatértünk a szektorunkba, meglepő mód, ekkor a rendőrök már teljesen más felfogásban viselkedtek velünk. Később a hangosbemondó többször is cáfolta, hogy lenne halálos áldozat.

A botrány ideje alatt hogyan viselkedtek a Slovan vendégszurkolók?
Folyamatosan magyarellenes nótákat énekeltek, minket szidalmaztak.

A mérkőzés után történt még atrocitás?
Nem, a meccs után már várták a magyar szurkolókat a rendőrök, így minket is. Aztán a következő meglepetés a határnál ért minket, ahol a magyar oldalon már vártak ránk a rendőrök, majd gúnyosan megjegyezték, hogy „na ez kellett nektek”?

Több internetes fórumon is lehetett olvasni olyan felhívásokat, hogy a soron következő bajnoki fordulóban, egyik szurkolói tábor se rakja ki saját drapijait, hanem egységesen, minden tábor egy a szlovák eseményeket elítélő drapériát feszítsen ki. Mi az RBD állásfoglalása ez ügyben?
Ugye a hétvégén az egyik nagy riválisunkhoz – a Nyíregyházához – látogatunk. Látok rá esélyt, hogy ezen a mérkőzésen háttérbe szoruljon a két tábor között fennálló nem túl barátságos viszony. Ugyanakkor nem tartom helyesnek, hogy ilyen felhívások a nagy nyilvánosság elé kerüljenek ki. Ez a szurkolói csoportok vezetőire tartozó kérdés. Egyébként nem sok esélyt látok arra, hogyha készülnének egységes kiírások, azokat bármelyik stadionba is beengednék a biztonsági szolgálat emberei. 

                                                                           (Wéninger Ákos)