Tabella
1. Ftc 19 41
2. VIDEOTON 19
38
3. Dvsc
19
31
4.
Honvéd 19 28
5. Újpest 19 26
6. Dvtk 19
25
7. Paks 19 24
8. Puskás AFC 19 23
9. Vasas 19 21

10.

Haladás 19

20

11. Balmazújváros 19 19

12.

Mezőkövesd

19

16

  részletes tabella    
 
 Bejelentkezés
 Hírlevél
RBD
RED-BLUE-DEVILS
 
Az RBD 1992 telén alakult meg, a csoport, a B-közép akkori helyén, a déli kanyarban bontott zászlót. A törzshely az évek során változott ,ám a 2000-től már az “E”-szektor lett az állandó helyünk.. Az alapító tagok célkitűzése nem lehetett más, mint az imádott csapatunk, a Videoton FC Fehérvár támogatása egy jól megszervezett szurkolói csoport által, valamint a szurkolás egységesebbé tétele a stadionon belül. Már akkor a Magyarországon is egyre inkább meghonosodó ultra stílust próbáltuk követni, az évek folyamán pedig egyértelművé vált, hogy a szemléletünk, a mentalitásunk, a habitusunk, révén Ultra csoportnak valhattuk magunkat, és valljuk napjainkban is.
 
Az alapító tagok tagsági kártyákat is bocsátottak ki, melyekből 500 darab el is fogyott. A szurkolás a B-közepes szintről elmozdult, hiszen az akkor divatos pénztárszalag, konfetti és petárda mellett egyre gyakrabban került bevetésre füstbomba és rudas zászló is, igaz eléggé esetleges alapon. A festett és nem túl szép zászlókat, pedig felváltották az igényesebb varrott drapériák. Bár ezen a téren akkoriban még elég nagy volt az összevisszaság - csakúgy, mint majdnem mindenhol hazánkban -, hiszen szinte bárki kirakhatott valamit. Szervezetten utaztunk az idegenbeli meccsekre, valamint készültek új ajándéktárgyak is: sapkák, sálak egy oldalas, kötött piros-kék alapon sárga betűk. Egyszóval elindult egy fejlődés, melyet jelentősen megakasztott csapatunknak az 1993-94-es és az 1994-95-ös bajnoki szezonokban nyújtott gyenge teljesítménye. A létszám jelentősen visszaesett, az alapító tagok lelkesedése csökkent és ezzel együtt a szurkolás színvonala is romlott.
 
Az állóvizet az RBD keretein belül 1995 tavaszán megalakult Rosso Azzurró Fanatici mozgatta meg. Új nóták, füstbombák, görögtüzek használatában, az idegenbeli utazások szervezésében mutatkozott meg ekkor az előrelépés.
Koreográfiák terén az áttörést az 1996-97-es szezon hozta! A Videoton FC-Ferencvárosi TC találkozón készítettük el elsõ igazi koreográfiánkat: egy négy részből összeálló nagy zászlón csapatunk címere volt látható, mindezt rudasok és konfetti egészítette ki. Talán kijelenthető, hogy ettől a mérkőzéstől számíthatjuk az RBD újkori történelmét.
1996 augusztusában, a nyitó fordulóban jelent meg először Magyarország első szurkoló csoportja, amely kizárólag lányokból áll: a Sóstói Hableányok a Hungária körúton bontott zászlót először. A szebbik nem képviselői 12-15 fővel vonulnak fel, és ugyanolyan aktív résztvevői a mérkőzéseknek, a látványok elkészítésének,mint az erősebb nem képviselői.
Ebben az időszakban igyekeztünk minél stabilabb tagjaivá válni a magyar szurkolói életnek,viszont egyértelműen hangsúlyossá vált a mediterrán – főként olasz – típusú szurkolás.
Több barátságot is kialakított a csoport:Az alapítók közül többen a békéscsabaiakkal voltak jóban,az utánuk következő generáció néhány képviselője pedig előbb a Loki-rajongókkal,majd később a diósgyőriekkel is jó viszonyba került. Később ezekhez a jó kapcsolatokhoz csatlakoztak a kiskunhalasi szurkolók is.
Mindeközben a pályán folyamatosan gyengén szerepeltek az aktuális csapatok,3 osztályzót is meg kellett vívnunk az évek során,ám lelkesedésünk továbbra sem lankadt.
Az 1998-99-es évad több jelentős változást is hozott. Klubunk történetének legrosszabb szezonját produkálva kiestünk az élvonalból. De ne szaladjunk az események elébe! Az első jelentősebb esemény a második fordulóban történt, amikor is az RBD vezetősége, a Rosso-Azzurro Fanatici - a drapi elhagyása miatt - elhatározta a megszüntetését, vagyis a jövőben a Red-Blue Devils vezetői nem külön név alatt fognak tevékenykedni. Ezzel együtt az összes apró csoport beolvadt az RBD-be, vagy teljesen megszűnt, és tagjai a Devils kötelékébe kerültek. Ennek megfelelően az 1997-ben megalakult Ultras of Red-Blue City tagsága is az RBD részévé vált. A City tömörítette a fiatal,középiskolás szurkolókat,és nagy szerepe volt abban,hogy sok fiatal bevonásával megalapozta a Devils folyamatos utánpótlását.
Ebben az időszakban már olajozott gépezetként működött az Ultra “műhely”,hisz számolatlanul gyártottuk a rudas- és két rudas zászlókat,szereztük be a füstöket és a görögtüzeket,valamint szerveztük az utazásainkat. Mindeközben a koreográfia-gyártás terén is a minél jobb minőség irányába mentünk el,ám mindez mégis kevés volt,hisz a szezon végén elbúcsúztunk az első osztálytól.
Ekkor történhetett volna meg az , hogy széthullunk és hagyjuk a francba az egészet,ám mi más utat választottunk. Már a nyár folyamán többen elkezdtek konditermekbe járni,és itt az edzések közepette nemcsak a testünk fejlődött,hanem érezhetővé vált az igazi összetartás is.
A másodosztályú szereplésünket hatalmas füstölések, tüzek és egy felejthetetlen látvány (a Matáv-Sopron ellen) tette emlékezetessé. No meg persze a nagy létszámú utazások, amelyek néhol a balhétól sem voltak mentesek,de mindezek a dolgok csak erőt adtak a csoport tagjainak,és szerencsére új embereket vontak be az Ultra-élet mindennapjaiba.
Megéreztük a győzelem ízét,és másodosztályú bajnokcsapatként tértünk vissza az élvonalba.
A 2000-es évek pedig még komolyabb változásokat idéztek elő a csoport életében. A Red-Blue Devils olyan egységes brigáddá állt össze,amely erőben és kreativitásban is megpróbálja felvenni a versenyt bármelyik magyar táborral.(Persze a hagyományos pesti “nagyokkal” erőben nehezebb a dolgunk,hisz vidéki város csoportjaként “élő erőben” kisebb a válogatási terünk. Mindezt,ha megspékeljük a mai magyar labdarúgást körülvevő negatív médiakampánnyal,egyből érthetőbbé válik a létszámbeli hátrányunk.)
A csoport politikai beállítottságát tekintve 80% - ban jobb oldali,( ez erős irány váltás a ’90-es évek balos felhangjai után ) ,ám nálunk nem a politika határozza meg a csoport tevékenységét. Büszkék vagyunk magyarságunkra,és arra,hogy az egykori Koronázó-várost képviseljük.
Az elmúlt években igyekeztünk a vidéki ellenséges csoportokon túllépni,eközben pedig gyakran konfrontálódtunk a nagyobb pesti brigádokkal is.
Az egykori csoportok közötti barátságok mára már elmúltak,személyes jó viszonyok persze azért még léteznek. Sajnálatos módon a diósgyőri fanatikusok egy részével viszont kezd elmérgesedni a viszonyunk.(Ezt sajnáljuk, de mentségünkre szóljon,hogy nem mi voltunk a kezdeményezői a konfliktusnak.)
Csapatunknál sajnos tulajdonosok jöttek-mentek, az évek múlásával többször is csődközeli helyzetbe kerültünk (mármint a klub) ,amelyből rendszerint Székesfehérvár Önkormányzata húzott ki minket. Az állandó megszűnés határán lévő ingadozás többször is tűntetésre késztetett minket,és egyéb módokon is próbáltunk nyomást gyakorolni a felelősökre.
Mindeközben elvesztette klubunk a tradicionális nevét is,mivel a Videoton cég megvonta a névhasználati jogot. Ez igen fájdalmasan érintett mindenkit,talán csak a felelősöket nem…
Mi továbbra is természetesen Videotonnak hívjuk a csapatot_klubot_kft.-t (kinek mi tettszik ) és a lelátókon továbbra is a “Hajrá Vidi!” zúg.
A Red-Blue Devils fennállásának, no meg egyben a klubnak is,a legeredményesebb szezonja a 2005-2006-os szezon volt,melynek során történetünkben először megnyertük a Magyar Kupát,valamint bronzérmet szereztünk a bajnokságban.
A kupagyőzelemhez kapcsolódott a legnagyobb létszámú túra szervezése is,amelyben a Baráti Kör segítségével mintegy 4000 Vidi-szurkoló utazott el az Üllői útra,és egy óriási koreográfia bemutatásával,valamint fergeteges szurkolással segítettük hozzá csapatunkat a győzelemhez, melyet drámai küzdelemben, tizenegyes rúgások után értünk el.
Az Országalmánál való ünneplés során,pedig megénekeltettünk mindenkit,és 40 görögtűzzel és golyó-kilövőkkel köszöntöttük a csapatunkat.
Sajnos az eufóriából hamar fel kellett ébrednünk,hisz a szerencsevadászok ismét a megszűnés szélére sodorták csapatunkat,és szinte áttekinthetelenül kusza szálakon zajlottak az ügyek,hogy senki sem látott tisztán.
A negatív történések mindenkit ingerültté tettek és sajnos a játékosok és az RBD között is kicsit megromlott a viszony. A nézők eltűntek,és a fennállásunk 15. születésnapján rajtunk kívül szinte alig voltak a Sóstói-stadionban. Mi mindenesetre szinte teljes létszámmal és 120 görögtűz begyújtásával tettük emlékezetesebbé ezt a napot.(Amely jobban mutatott volna,ha az eredeti esti időpontban lett volna a mérkőzés.)
Jelenleg úgy néz ki,hogy végre egy igazi tulajdonosunk van,akinek fontosak a szurkolók, és azok kiszolgálása. Reméljük a legjobbakat,ám mindenesetre kicsit már szkeptikusak vagyunk,hisz nagy szavakat már nemegyszer hallottunk az elmúlt 17 év során.
Az Ultra’ életre rátérve vezető tagjaink azon fáradoznak,hogy a csoportot összefogják,és továbbra is minőségi szurkolással legyünk jelen mind a hazai,mind az idegenbeli mérkőzéseken.
Ennek szellemében különböző sportolási lehetőségek keretében ( ökölvívóklub valamint kondícionáló-terem ) tagjaink a hétköznapokon is összetartanak,valamint koncertek és bulik szervezésével a holtidényben is együtt ki tudunk kapcsolódni. No meg persze az RBD labdarúgótornák is népszerűvé váltak az elmúlt években.
Hamarosan Club 1941 néven a Budai úton megnyílik új klubhelyiségünk,ahol baráti összejöveteleket tartahtunk,és ami talán mégjobban összekovácsolja társaságunk tagjait!
Örömmel tölt el minket,hogy tulajdonosunk és a klubvezetésünk is mindent megtett annak érdekében,hogy csapatunk hivatalosan is visszakaphassa a nevét,hisz a szurkolók számára – így számunkra is – a VIDEOTON név az,amely mögött egy olyan jelentéstartalom áll,amely megmagyarázhatatlan és egyben varázslatos is.
Szeretnénk ha az új szezonban újra sok néző látogatna ki a Sóstói Stadionba, amely számunkra a második otthonunkat jelenti!A „J” – szektorban tevékenykedő RBD várja mindazon Vidi szurkolókat,akik aktívan szeretnék buzdítani a csapatot,és énekléssel, tapsolással képesek arra,hogy a játékosokat a győzelembe hajszolják!
„A név kötelez,mi mindent megteszünk!”
Hajrá Vidi! Álé RBD!
 
SZEKCIÓK:
 

 
Oldal nyomtatása